NEXUS KÖZ-ÉRT KÖZVETLEN ELLÁTÁSI LÁNC RENDSZERE

(tervezet)

 

1. Előzmények

Magyarországon a vidéki lakosság városba terelése már a XIX. század második felében elkezdődött. Az iparosításhoz az éhbérért dolgozó gyári munkások tömegét az életterétől megfosztott parasztságból nyerte a kiegyezés után szabadkezet kapó zsidó tőkések és bankárok siserehada. A parasztságot, a bankárkaszt hitelekkel eladósította, amit a terményeiket töredék áron felvásárló kufárok fejeltek meg. Ugye ismerős a helyzet?

A XIX. század utolsó évtizedében elkezdődött szerveződés a Hangya Szövetkezetek rendszere tudott csak alternatívát nyújtani a fogyatkozó paraszti réteg számára. A következő fél évszázadban a magyar lakosság alapellátását ez a szövetkezeti rendszer biztosította. Az országcsonkítást követő időszakban a hangyának több mint 2 200 településen, kb. 700 000 tagja volt, ami mintegy négymillió ember megélhetését, ellátásbiztonságát adta. Ahol Hangya Szövetkezet alakítottak, ott elsőként boltot nyitottak, kivéve a kereskedelmet a kufárok kezéből. A termelés finanszírozására saját utalványrendszert dolgoztak ki, így a tagság nagyrésze mentesülhetett a bankárok, a törvényesített uzsorások ármánykodása alól.

Az szovjet megszállást követően létre jött kommunista diktatúra egyik első lépése a Hangya Szövetkezetek államosítása, felszámolása volt. A parasztság városba terelése ismét intenzívebb lett. Ennek a folyamatnak nem titkolt célja volt az is, hogy Magyarországon (is) végleg felszámolják a szakralitást. A szovjet érdekeket kiszolgáló rezsim minden realitást nélkülöző programja, hogy Magyarország a vas és acél gyártás fellegvára legyen a vidéken élő milliók életében okozott tragikus változást. A következő évtizedekben a lassan, de folyamatosan puhuló diktatúra TSZ (Termelő Szövetkezet) rendszere mellett, a parasztság háztáji művelése megerősödött, aminek köszönhetően a még vidéken maradtak életminőségének biztonsága megmaradhatott, újra épült.

A szovjetek kivonulását követően a városba terelési erőszak újból felerősödött. Szétrobbantották a TSZ-eket. Kárpótlási jegyekkel semmizték ki a tagságot. Már ekkor a termőföldek jelentős hányada spekulánsokhoz, idegen kezekbe került. Szétrombolták a hazai élelmiszerfeldolgozó ágazatot. 1992-ben átadtuk a Nemzeti Bankunkat az államok feletti pénzhatalomnak és egyben lemondtunk az önálló pénzkibocsátás jogáról. Ismét kiépült a kereskedelmi bankrendszer, a törvényesített uzsora kifosztó eszköze. Az ide települő uzsorások először az állami vagyont játszották át idegen kezekbe (privatizáció), majd a magyar vállalkozók vagyonát fosztogatták. Ezek sikeres lebonyolítása után következett a magánszemélyek vagyona elleni támadás. A rablást (devizahitel) állami segédlettel folytatták le, a vérlázító csalások átverések törvényszrűsítésével.

Felszámolták a hazai felvásárló, a nagyker- majd fokozatosan a kiskereskedelmi rendszereinket is. Aztán megjelentek az államunk által támogatott, adókedvezményekkel megbíztatott nemzetközi üzletláncok!

1. Jelenkor

Az elmúlt 30 évben a kollaboráns politikai hatalom ismét monopolizálta a közhatalmat és lepaktált a nemzetközi pénzhatalom láthatatlan uraival. Véglegesen eladósították országunkat, kiárusították nemzeti vagyonunkat és meghirdették ismét, hogy a vas és acél… helyett, az autógyártás nagyhatalma leszünk. És ha az autógyártóknak akkumulátor kell, akkor majd mi szorgalmasan megépítjük termőföldjeinken a környezetünket szennyező gyárakat. Még azt a gyakorlatot is bevezette a közhatalmat bitorló politikai elitünk, hogy ha magyar munkaerő nem elég olcsó, akkor folyamatosan telepítsük az indiai, afgán pakisztáni, ukrán és kitudja még milyen náció szerencsétlenjeit. Magyarországot sikerült ismét a mélygyarmati állapotba süllyeszteni.

A honi kiskereskedelmet 95 %-ban a nemzetközi pénzhatalom kezében lévő multinacionális kereskedelmi vállaltok uralják. Nincs magyar vetőmaggyártás, nincs magyar felvásárló hálózat. Magyarország már több mint 20 éve nettó élelmiszerbehozatalra szorul. Az a pár magyar nevű üzletlánc is ami látszatként még működik, ugyanezzel a külföldi érdekeltségű kereskedelmilánc hálózatával üzletel. Csak a nevükben tűnnek magyarnak. Az élelmiszerláncok polcain már egyre veszélyesebb anyagokat tartalmazó ipari termékek zsúfolódnak, ehetőnek tituláva magukat. Fogynak a termőföldek és azok nagyrésze is tőkéstulajdonban van, akik a legegyszerűbb EU-s támogatás lehívása érdekében ipari termény gyártásra használják. Szántóföldjeink nagyrésze a monokultúrás, vegyszeres termelés következtében már rég halott! A mesterséges válságok mögött megjelentek a mesterséges élelmiszerek is. Az Új Világrendet megálmodók egyik fő törekvése, az egész világon felszámolni az élelmiszer ágazatot. Ez alól Magyarország sem kivétel. A helyzetet elemezve és értékelve, megállapítható, hogy még van cselekvési lehetőségünk, de nem sok maradt rá.

 

 

• Gazdasági környezet – Korszellem

A Magyar Kormány gazdaságpolitikája sebesen robog egy zsákutcában, ahonnét majd csak súlyos áldozatok árán lesz képes visszafordulni. De láthatjuk, magától nem fogja megváltoztatni az irányt, csak ha neki megy az utca végén a falnak. A fokozódó eladósodás, a pénzromlás, az infláció, a munkaerőhiány kezelésére kialakított önkéntes gyarmati sors vállalásáért súlyos árat fizet a kárpát-medencei őshonos magyar nép.

A növekvő államadósság mértéke, a GDP növelésének állandó mormolása, az ipari tőke olcsó munkaerővel való becsábítása vakvágányra vezette az államunk gazdasági vezetését. A folyamatosan érkező külföldi beruházók (gyarmatosítók) tulajdonában megvalósuló ipari beruházások pedig egyre apasztják a termőterületeinket. A gyárak számára rengeteg energiatermelő beruházást is létre kell hozni. A hirtelen növekvő napelemerőmű parkok is csak rontják a helyzetet, hisz a magyar villamos hálózat nem készült fel ekkora mértékű villamos energia kezelésére. Sok ezer milliárdot költ el az államunk a mi adóinkból, hogy a gazdaságunkat megszálló idegen tőkések zavartalanul termelhessék maguknak a profitot. Az akkumulátor gyárak az elektromos áram mellet még rengeteg ivóvizet is használnak, ami rövidesen a lakosság ellátásának a biztosítását is veszélyeztetni fogja. De a legsúlyosabb jelenség az, hogy ezekbe az országunk biológiai egyensúlyát tönkre tevő  GDP erőművekbe már a munkaerőt is importálni kell a tőlünk szegényebb országokból. Fiataljainkat elengedjük a nagy „NYUGATRA” mosogatni, utcaseprőnek, kalandornak. A helyettük betelepülő idegenek, hozzák a kultúrájukat is, ami néhány évtized múltán oda fog vezetni, ahova Németország, Franciaország, Ausztria, Svéd és Finnország (a felsorolás itt még nem is ért véget) is jutott.

A súlyosabb kérdés az, hogy az országunk élelmiszer ellátásával a kormány nem foglalkozik és nem is akar. A cukrot importáljuk, a kenyerünket bekevert vegyes eredetű lisztből készítik már, ami nem is liszt, hanem kenyérporkeverék. Közben a nemzetközi üzletláncok szabadon garázdálkodhatnak itt is és mindent meg is tesznek azért, hogy Magyarország Európa egyik legbetegebb nemzete legyen.

A multik sikeres piacszerzéséhez mi is kellettünk és kellünk ma is. Mi éltetjük, mi tartjuk fenn, mi tartjuk el őket. Ha ebben a közel tízmilliós országban, napi 2 000 Ft számítunk átlagosan élelmiszer költésre fejenként, akkor az eredmény az, hogy nagyjából 20 Milliárd forintot teszünk a nemzetközi bankárok tulajdonában lévő élelmiszer láncok kasszájába. NAPONTA! Ez az összeg havonta már legalább 600 milliárd, de inkább több. Éves szinten akár 8 billió, vagyis 8 000 milliárd forint fölé is érhet! És ez csak az élelmiszer beszerzésünkre költött verejtékesen megkeresett pénzünk. A bútor, a szerszám, az építőanyag, a technikai eszközök stb. kereskedelme is mind idegenen kezekben van, akik nagy nyugalommal hordják ki országunkból a nyereségüket.

Önként és dalolva visszük a pénzünket a kifosztóinknak. Miért? Mert kereskedelmi üzletláncok a bevételeiknek, ennek a gigantikus összegnek 1-2 %-át folyamatosan költik reklámkampányokra. Naponta fektetnek be a társadalmi tudat módosítására már 30 éve. Ez akár 200 millió forint értékű reklám finanszírozást is jelenthet naponta. NAPONTA! Tv, rádió, óriásplakát, újsággok, közösségi felületek.

Figyeljük meg, hogy miután a multik felszámolták már a hazai kis- és nagykereskedelmet, a felvásárló ágazatot, az élelmiszer gyártó ipart és sikeresen betereltek bennünket a hodályaikba, akkor sem hagyták abba a reklámozást! Folyamatosan táplálják bennünk a fogyasztási kényszert. Minden nap! A városlakóknak már (kivétel egy elenyészően kicsi tudatosodó réteg) bármilyen cikk vásárlása esetén csak a multik által kínált beszerzési hely jut  az eszébe.

Nos, ezen a helyzeten ma még lehet fordítani. Sőt KELL is! Létre KELL (KELL=Közvetlen Ellátási Lánc) hozni egy magyar termékeket árusító (nem csak élelmiszert!) üzletláncot, hogy a napi 20 milliárd forintból, folyamatosan minél több kerüljön vissza a magyar gazdaságba. Tartsuk itthon a pénzünket!

A kezdeti lépéseknél is fontos lesz, hogy nekünk is jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az állandó és folyamatos reklámra.

 

 

1. A KÖZ-ÉRT Közvetlen Ellátási Lánc rendszere

A fentiekből logikusan következik, hogy létre KELL hozni (KELL=Közvetlen Ellátási Lánc) egy hazai felvásárló, nagykereskedő és kiskereskedelmi tevékenységet folytató bolthálózatot, amely képes széles társadalmi rétegek számára biztosítani az élelmiszer és egyéb szükségletei számára az ellátás biztonságát.

Remek mintákat vehetünk át a nagyjából száz évvel ezelőtti Hangya Szövetkezeti mozgalomból Őseink kitaposták az utat, csak folytatnunk kell!

Fontos, hogy a megalakuló boltok, üzletek önálló vállalkozások legyenek. A vállalkozások jogi formájaként válasszuk a még meghagyott Szövetkezeti formulát. A szövetkezeti törvény lehetővé teszi a szakági szövetkezetek szövetségének megalkotását, mely erőssége mértékében törvényalkotási, módosítási javaslattevő is lehet! A szövetkezetek, közösségi vállaltok. Itt nem egy szűk tőkéscsoport érdekelt a nyereséges működésben, hanem a szövetkezet minden tagja. A tagsággal munkaviszony is létesíthető. A szövetkezeti törvény által engedélyezett lehetőségekből, a tagság számára sok életminőség javító juttatás, szolgáltatás valósulhat meg. A szövetkezeti bolt alapításával elinduló regionális szövetkezeti vállalkozás képes figyelembe venni az életterében lévő adottságokat és ezek aktivizálásával termelő, szolgáltató tevékenységet is megkezdhet a fejlődése során. A szövetkezetek rendszerének nem fogyasztás élénkítő tevékenységet kell folytatni, hanem a szükségletek kielégítését kell fő tevékenységként szemelőt tartania. Elsődleges feladata az ELLÁTÁSBIZTONSÁG megteremtése. A megalakuló önálló szövetkezeti egységek hálózatba szerveződhetnek és így a lehető legköltséghatékonyabb gazdálkodást tudják megvalósítani.

Az első lépésben egy központi szövetkezetet kell létrehozni, ahol minden szükséges tudás rendelkezésre áll. Ahol munkacsoport alakul arra, hogy az újonnan megalakuló hálózati tagoknak a megfelelő segítséget meg tudja adni. Ez a szövetkezeti modell képes arra is, hogy a különböző tájegységeken működő önálló egységek termelési feleslegét a leghatékonyabban hasznosítsa.

 

1. NEXUS KÖZ-ÉRT KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI SZÖVETKEZET

A KÖZ-ÉRT első szövetkezetének alapítói közé stratégiai szövetségeseket hívunk. Gazdákat, vállalkozókat, pénzügyi és gazdasági szakembereket, akik elkötelezettek a magyar megmaradásban.

A szövetkezet alapító okirata már kidolgozás alatt van. A meghívott tagság számára bemutatható, értelmezhető, vitatható. A leendő szövetkezeti hálózat számára már működik egy weblap is, ami folyamatosan fejleszthető az igények, a változások szerint: www.nexuskozert.hu

Ez az oldal alapvetően egy reklám oldal, hisz itt megjeleníthetjük az összes beszállító partnerünket, de a folyamatosan alakuló KÖZ-ÉRT Pontokat (üzleteket) is. Az oldalon szereplő vállalkozókkal reklámszerződések köttetnek és a szerződő partnertől havi 10 000 Ft reklámozási hozzájárulást, reklám díjat fizetnek be. Ezek az összegek biztosítják az induló szövetkezet alapműködésének költségeit, de ezen bevételek jelentősebb részét a folyamatosan működtetett reklámkampányokra kell fordítania. DM leveleket, közösségi oldalakon elhelyezett reklámokat, rádió és regionális média kampányokat kell rendszeresen, heti gyakorisággal folytatni.

A www.nexuskozert.hu weblap és a hozzátartozó kiépített adminisztrációs struktúra a NEXUS TV Független Média Kft. tulajdona. Ezzel a tulajdonnal tud a NEXUS TV Kft. a szövetkezet egyik alapító tagja lenni.

A további alapítók, magánszemélyek és vállalkozások (30%-a lehet jogi személyként az alapítók között). A társaság tagjai közös megegyezéssel dönthetik el a cég székhelyét, telephelyét és még minden további szükséges részletet is. A szövetkezet alapításakor kell kijelölni az elnökség tagjait (min. 3 fő), a felügyelő bizottság tagjait (min. 3 fő) és a könyvvizsgáló személyét is.

Ez a vállalkozás akár 2023-ban megkezdheti működését!

 

 

1. ZUGLÓI NEXUS KÖZ-ÉRT KERESKEDELMI ÉS GAZDÁLKODÓ SZÖVETKEZET

Már most készítjük a bolthálózat felállítására szakosodó kistérségi szövetkezetek jogi, informatikai, gazdasági anyagokat, útmutatásokat. A címben szerepló „Zuglói” szabadon behelyettesíthető arra a névre, ahol szövetkezet alapításba kezdenek az ott élők.

Amikor egy kistérségeben, városban, városrészben kialakul a helyi szövetkezet alapítói köre, a NEXUS KÖZ-ÉRT KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI SZÖVETKEZET minden szükséges előkészített anyagot, kapcsolatot a legrövidebb úton a rendelkezésükre tud bocsátani. A központi szövetkezet alapító is lehet miden közösségi társulásban. Ezzel megalapozza jogilag is a Szövetkezetek Szövetségét. A NEXUS KÖZ-ÉRT Szövetkezet minden alakuló új egységhez delegálja munkatársait a kezdeti lépések szakszerű megtételének segítéséhez.

Ezek a közösségi vállalkozások elsőként egy üzlethelységet alakítanak ki, ahol a rendelkezésükre bocsátott speciális szoftverekkel megkezdhetik a szövetség beszállítóinak a termékeinek az árusítását. A szövetkezeti boltok működése eltér a hagyományos kiskereskedelmi metódustól. Nem vásárol készletre, nem raktároz. Inkább csak átadás-átvételi pontokként üzemelteti a boltjait, raktárüzleteit. Természetesen néhány termékfajtánál praktikusabb lesz némi készletet felhalmozni, de ez nem lehet jellemző. A KÖZ-ÉRT Pontban (átadó-átvevő pont), raktárüzletben a vásárlók a szövetkezeti egység egyedi webáruházában rendelhetik meg szükségleteiket. A megrendeléseket a rendszer szállítóként összesíti. A raktárüzletek heti 4 nap nyitvatartása már az induláskor is szükséges. Nem kell egésznapos üzemelztetés, kétműszakos időtartam, de heti kétszer a délutáni és kétszer a délelőtti órákban, legalább 4-4 órát nyitva kell lennie.

A szövetkezeti rendszerben rejlő egyéb lehetőség az is, hogy a közösségi rendszer tagjai számára pénzhelyettesítő elszámolási rendszert is üzemeltethet.

A NEZUS KÖZ-ÉRT PONT-okat látogathatja bárki, de a NEXUS KLUB vásárlói kártyával rendelkezők jelentős 10-20% árkedvezményben részesülhetnek. Ez a lehetőség ösztönzőleg fog hatni a vásárlói körre, hogy kérje felvételét a NEXUS Klub közösségébe.

 

 

• Az Ötödik Elem

A NEXUS KÖZ-ÉRT Szövetkezetek hálózata már a NEXUS rendszer ötödik eleme, így gyors és eredményes piaci előretörésre számíthat.

(Nem születési sorrendben, hanem fontosság szerint)

Az első elem a NEXUS Klub. Ez a platform már egy működő kisközösségi hálózatépítő rendszer. Van egy internetes közösségi oldala a www.nexusklub.hu. A klub szerkezete arra inspirálja a tagokat, hogy lakóhelyeik szerinti élő kisközösségekbe szervezzék magukat.

A Klub üzemeltetését ez időben veszi át a Nexus Klub Közösségi (közhasznú) Egyesület. A klub, a tagjaira úgy is néz, mint egy vásárlói közösség és számukra rendszeresített már egy vásárlói kártyát. A Klub tagjai árkedvezménnyel vásárolhatnak direktben is a NEXUS KÖZ-ÉRT oldalon megjelenített vállalkozóknál. A Klub belső rendszerének másik fő eleme a szakműhelyek szerkezete. A Közösség tagjai vállalhatnak a közösség számára végzendő feladatokat. Ha ezt teszik felelőséggel a klub belső elszámolási rendszerében jóváírást kapnak, amivel a Nexus Klub Piactéren beszerezhetik a kínálatokból a számukra szükségeset.

A Klub megalakuló egyesületének az egyik fő feladata lesz, hogy a tagdíjakból elért bevételeinek felhasználásával Magyar Esték rendezvény sorozatokat szervezten az egész országban. Elsősorban is ott, ahol alakulófélben vannak a KÖZ-ÉRT szövetkezeti egységei. Ezek a rendezvények segítenek a törekvéseink széles körben való elterjesztésében.

A második elem a NEXUS PIACTÉR. A klub tagsága létrehozott egy pénzhelyettesítő elszámolási rendszert alkalmazó közösségi Piacteret. www.nexustv.club Ez egy zárt platform. Semmi információ nem jöhet ki a rendszernek helyet adó szerverről. A Piactérnek kialakított szabályzata van. Vannak kezelői, üzemeltetői. A jogi támadhatatlanságát a Nexus Piactér Polgárjogi Társaság adja. A Polgárjogi Társaság lehetővé teszi tagjai számára (mint a szövetkezetben is) a számla és vállalkozói engedély nélküli csereberét, amit egy elszámoló rendszer alkalmazásával bonyolíthatnak le.

 

A harmadik elem a NEXUS KÖZ-ÉRT. A KÖZ-ÉRT jelenleg a NEXUS TV FÜGGETLEN MÉDIA KFT. üzemeltetésében megvalósult reklám oldal. Jelmondata: Vásárolj Magyar Vállalkozóktól, Magyar Családokat Támogatsz Vele. Az oldal alkalmas a területi és a kategóriák szerinti keresésre. www.nexuskozert.hu

A KÖZ-ÉRT partnerei árkedvezményben részesítik a KLUB vásárlói kártyával rendelkező tagjait. Minden partner kap egy szép, egész oldalas reklámfelület a bemutatkozásra. A reklámfelület megjelenítéséért reklám díjat fizet. Ezek a partnerektől beszedett reklámdíjak adják a pénzügyi alapját a heti rendszerességgel indított kampányoknak, hogy a KÖZ-ÉRT országosan ismert márkanév legyen és annak tartalmi jelentése egyre közismertebbé váljon. Ezekben a reklámkampányokban lehet majd az induló, majd a működő szövetkezeti egységeket, raktárüzleteket is reklámozni, hogy minél gyorsabban és minél hatékonyabban jusson el a hír a környéken élő lakossághoz.

A partnerekről, tevékenységükről, az új szövetkezeti modellről a NEXUS TV is készíthet folyamatosan anyagokat.

A negyedik elem a NEXUS TV! A Nexus Tv egy privát médiaszerveren működő független médium. A Nexus Tv eddigi tevékenysége alapján széleskörben vívott ki jó hírnevet. www.nexustv.hu Az elmúlt két évben több mint 800 felvételt készített, amik egy része (csak ami bírja a cenzúrát) a saját YouTube és Facebook oldalain is megjelent. A televízió célja a tartalom szolgáltatásban nem a rosszhírek közlése, hanem a jó példák, kezdeményezések széleskörben való bemutatása jelenti. A média tevékenység anyagi és tartalmi forrását a Nexus Klub és a NEXUS KÖZ-ÉRT Szövetkezetek Szövetsége adhatja.

Az ötödik elem a NEXUS KÖZ-ÉRT KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGI SZÖVETKEZET!

 

 

NEXUS KÖZ-ÉRT -TEGYÜNK MAGUNKÉRT

Ha megtetszett a kezdeményezés, és része szeretnél lenni te is, akkor jelezd ezt a kapcsolat@nexuskozert.hu levelezési címre küldött elektronikus levéllel..

 

Budapest, 2023.08.04.

Juhász Zoltán